Minden, ami a felszín alatt rejtőzik

Három évesen már nagyapja könyvtárát bújta. Nyolc évesen anyjának könyörgött, hogy fiúruhába öltöztetve küldje el őt iskolába. Óriási tudásszomja volt, minden érdekelte. Felháborította, hogy egy nő nem tanulhat, így aztán addig ügyködött, amíg ma már az első mexikói feminista költőnőként ismerjük. Sor Juana 1651-ben született egy kreol anya és egy spanyol apa törvénytelen gyermekeként. Három… Tovább »

Melletted igazi önmagam lehettem. Kinyíltam és nem féltem, hogy mit gondolsz majd, ha érzéseimet kontrollálatlanul feltárom neked. Nem is tudod, milyen felüdülés volt, hogy nem kellett erősnek mutatkoznom, amikor darabjaira hullott szét világom. Melletted az lehettem, akinek születtem, mert azzal, hogy elfogadtál, feloldottál bennem minden ellenállást az élettel szemben. Bármit elmondhattam, ami a szívemet nyomta…. Tovább »

Ragaszkodsz olyanhoz, akinek –látszólag- semmit nem jelentesz? Gondolkodtál már rajta, miért nem bírod elengedni azt az illúziót, hogy csak azért, mert szeretsz valakit, az sem lehet közömbös irántad? Az ego csapdája ez? A szeretethiányé? A birtoklási vágyé? Vagy csak arról van szó, hogy nem tudod elengedni azon keveseknek kezét, akik úgy szerettek és értettek, amilyen… Tovább »

Flóra mindig úgy képzelte, élete párja költő lesz és versben mondja el neki, mit érez iránta. A kívánsága teljesült, nem is egyszer. A huszadik század költői közül többet is megihletett. De csak József Attila írhatta le nevét verseiben, pedig Illyés Gyula felesége lett. Kozmutza Flóra neve saját jogán is ismerősen kell, hogy csengjen. Hozzá fűződik… Tovább »

Életem során most vesztettem el először egy hozzám nagyon közel álló szerettem. A nagymamám, aki felnevelt, aki anyám helyett anyám volt elhunyt és fogalmam sem volt, hogyan dolgozzam ezt fel. Eleinte azt hittem, magamba kell zárkóznom, hogy meg tudjam élni érzéseim. De közben egyre sötétebb lett körülettem és elkezdtem keresni valakit vagy valamit, ami segít… Tovább »

„Szerelmem a színpad iránt olyan nagy, hogy ha újból születnem kellene, újra csak színésznő lennék. De úgy szeretném ezt, hogyha a születésem pillanatában mindjárt hetvenéves lehetnék, és anyaszerepekkel kezdhetném pályafutásomat, s úgy fiatalodnék fokozatosan vissza.” Rendkívüli alázattal élt a színháznak. Hét évesen rikkancsként rótta Nagyvárad utcáit. 9 évesen már játszott. Élete során majdnem 200 darabban,… Tovább »

  A csigaforgató és a sarki sirály Partra szállt a csigaforgató, követte egy sarki sirály. A sziklák közt keresgélték a betevő falatjukat. Közben lopva egymásra néztek, de testüket egyikük keletre másikjuk nyugatra fordította. – Micsoda pompázatos színben tündököl a csőre. – gondolta a sirály.  – Milyen szép, hogy egyetlen színben ragyog!- gondolta a csigaforgató. Nem… Tovább »

1815-ben Indonéziában óriási pánik tört ki. A Tambora vulkán már évek óta füstöt eregetett, földrengések rázták meg időnként a tájat, mégis megrendített mindenkit, mikor kitört. Igaz, a megváltozott politikai helyzet- a holland fennhatóság alól brit kézre került Jáva szigete- is izgalomban tartotta a vidéket. Éppen ezért, mikor egy hatalmas robaj rázta meg a szigetet, a… Tovább »

-Bocsánatot kértél, attól, aki bántott? -Igen, mert nekem fontosabb a vele való kapcsolat, mint a büszkeségem. -Rosszat tettél? Csúnyán beszéltél vele? -Olyat kértem tőle, amiért bedühödött rám, s ezért leszidott engem. -De tiszteletlen voltál? Anyáztál? -Én csak azt mondtam, amit a szívem diktált. -Miért kértél bocsánatot, ha ő bántott meg téged? -Mert szeretem és azt… Tovább »

1985. december 26. éjjel. Virunga-hegység, Ruanda Afrika. Egy nő a kunyhójába lép. Valaki machetével ront rá a sötétben, dulakodnak, aztán a földre zuhan. Senki nem hallja utolsó szavait, a támadó már elfutott. Dian Fosseyra munkatársai találnak két hatalmas sebbel fején és mellkasán. Már nem lehet tenni érte semmit. A mai napig nem tudja senki mi… Tovább »

Egy folyó sodrását figyelem, de gondolatban egy tenger medrében állok. A múltat újraírnám, ha tudnám, hogyha azzal visszatalálhatnék önmagam középpontjába. Lelkem egy tükörszobában jár, ezernyi szilánkba tört énem köszön vissza a falakról. Szeretném azt hinni, egy napon képes leszek még a szürke ég felett meglátni a Napot. Fekete-fehérben álmodom, miközben szépiában látom a világot. Otthonom… Tovább »

Az első „szuperhőst” ő alkotta meg. Akkora sikerrel, hogy Zorró alakját a Vörös Pimpernelről mintázták meg. Orczy Emmáról elneveztek egy krátert a Vénuszon és övé az egyetlen magyar vonatkozású könyv, amely cd formájában felkerült 1995-ben azon 2000 mű közé, amit „ismerni kell”. Ehhez képest keveset tudunk és beszélünk az 1865 szeptember 23-án született írónőről. Persze… Tovább »

Életem egyik legmeghatározóbb verse a Tiszta szívvel című költemény. Emlékszem, mekkora átéléssel szavaltam el a tanáromnak 13 évesen. Szüleim elváltak, egyikőjük se tudott velem foglalkozni, így nem is csoda, hogy annyira megérintett. Hiszen József Attila költészete és hányatatott életének hatására egészen más színben láttam a világot. Sokunk kedvenc költőjének élete nem volt leányálom. Épphogy megtanult… Tovább »

Nem akart ismerni igazán, csak én őt. Nem érdekelte a múltam, így csak nekem volt fogalmam az övéről. Alig tudott valamit rólam, ezért volt minden olyan misztikus körülöttünk. Bár én próbáltam hidat építeni hozzá, de nem lépett rá, mert nem akart megszeretni engem. Sosem értette, hogy miért küzdök a mondatokkal és miért fáj, hogy nem… Tovább »

Huncut fény csillant meg szemében. Hátrasimította haját, belekortyolt az italába, hogy ezzel is időt nyerjen és kitalálja, mit adjon elő. -Ma este a haverokkal meccset nézünk. – mondta, miközben félmosoly húzódott meg szája szegletében. -Menj csak. Én meg a lányokkal kimozdulok kicsit, úgyis régen csináltunk már ilyet. –válaszoltam. Mindketten tudtuk, hogy hazudik, de már túl… Tovább »